Kedveskisküklopszok.
Kezdek megmakkanni. Teljesen szelíd a lefolyása, mondhatni jóindulatú, a legváratlanabb helyzetekben kedvesen viselkedem emberekkel, szívességeket teszek nekik, sőt, meglepem magam, nem a nőkre jellemző „veszek egy új toppot mer’ okos vagyok” módon, eldugdosok helyekre dolgokat és megtalálom őket a legjobb pillanatokban. Igazi jó ötlet, pl. a névjegyek közül most előhalászott éjjeli meg nappali arckrémem, amit most az arcomra kentem (a nappalit), vagy hogy ma reggel ébredtem rá, hogy két nagyon jó barátommal van találkozónk este. Ehhez mérten csúcsot döntöttem a csúnyaságban ma, fel vagyok puffadva, mint egy vízi hulla és így is érzem magam. Nem vagyok egyedül a makkanásban, Nóra tegnap megalapította a Magyar Nemzeti Pakpak Pártot. A pakpak a tyúkok kotkodácsolásának a hangja, de nem o-s a-val, hanem mély, férfias zengéssel, így: paaak paaaaak PAK – ezt mind Nóra fejtette ki tegnap. Próbáltam segíteni neki, hangzatos kampánymondatokkal, pl. Pakpakok egybesüljetek! Ez pl. nem aratott osztatlan sikert, valszeg Nóra jobban kedveli az élő Pakpakokat. De mondjuk kampányfőnöknek nem is mennék, jobb’ szeretem azokat a feladatokat, amikhez momentán értek.
pffffffff "Megfető fújás"
Tuesday, March 07, 2006
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
3 comments:
pak:)
pakpakpak
pak
Post a Comment